Feminista roma musical

A review by Judit Simon about Giuvlipen’s participation at The Interethnic Theatre Festival from Satu Mare, Romania.

 

Feminista roma musical

A fesztivál egyik rendkívül érdekes meghívottja a bukaresti roma társulat. A Giuvlipen Színház 2013 alakult elsősorban Mihaela Drăgan színművész kezdeményezése nyomán. Drăgant tavaly, a gyergyószentmiklósi Színházi Kollokviumon ismertük meg, akkor egyszemélyes előadást mutatott be, melynek szövegkönyve a különböző korosztályú és helyzetű roma nőkkel maga készítette interjúkból állt össze.

A Giuvlipen Színház három művésze, Elena Duminica, Mihaela Drăgan, Zita Moldovan

 

Az IFESZT-re musicallel érkeztek. A Gajdo Dildo (hevenyészett fordításban Bolond nő) című előadásban is a roma nők többszörösen hátrányos helyzetét mutatják be sok humorral és még több öniróniával. A három nő (Elena Duminica, Mihaela Drăgan, Zita Moldovan) és a gender-fuck (nemével nem törődő), női toalettben megjelenő férfi, Paul Dunca, aki az előadás koreográfusa is, egy harmadrangú, erotikus műsorairól ismert Gipsy Experience nevű lokálban lépnek fel. Mindegyiküknek megvan a maga élettörténete, magándrámája. Tehetséges színészek beszélnek szexualitásról a roma környezetben, és arról, mennyire tévesen ítéli meg a társadalom a roma nőket. Sztereotípiáinkkal szembesítenek minket, nézőket, és megmutatják a zárt roma közösségek hagyományt őrző, előítéletekkel teli világát. A Kolozsváron végzett, Mihai Lukacs rendezte előadás, nem kíméli sem a roma, sem a többségi társadalmat.

A másnapi szakmai megbeszélésen a művészek elmondták, feminista színházat akartak létrehozni, mivel a roma nők többszörösen hátrányos helyzetben kénytelenek élni. A színház neve általuk kreált szó, mivel a feminista fogalomra nincs kifejezés romani nyelven. Elmondták továbbá, hogy magánszemélyek, cégek támogatásából tartják fenn magukat, román művészbarátaik jóvoltából van próbatermük. Ott játszanak, ahová meghívják őket. Mihaela Drăgan és társai azt is elmondták, a roma közösségnek nincs színháza, eddig társulata sem volt. Ők mindannyian hivatásos színészek, különböző társulatoknál, vagy független produkciókban játszanak, de szeretnék, ha nekik, roma művészeknek is lenne színházuk. Többször folyamodtak a művelődési minisztériumhoz, de soha egyetlen fitying támogatást sem kaptak, nemhogy épületet a roma színház létrehozásához. Az egyik volt művelődési miniszter azzal utasította el a kérelműket, hogy a romák nem járnak színházba. Pedig járnak, és még inkább tennék, ha volna sajátjuk, ahol létező problémáikat látnák viszont.

Az előadásból, de a beszélgetésből is kiderül: a romakérdés nem csak szociális, hanem kulturális kérdés is.

Ez is érdekelheti…

Ifeszt 3., ami a nézőben elindul
Ifeszt a megújult szatmári színházban
Ossza meg másokkal is!

Advertisements